2012. augusztus 21., kedd

4. Reménysugár.

Na megjött a következő rész! zene:http://www.youtube.com/watch?v=nM-0XIJqyk8&feature=relmfu

Kinyitottam, de nem ő volt, hanem anya és apa. Csak egy hét múlva vártam őket.

-Szia kicsim!-borult anya  nyakamba.
-Sziasztok! Hát ti? Nem úgy volt, hogy csak egy hét múlva jöttök?-csodálkoztam.
-De igen, csak fontos beszélni valónk van. És ezt nem telefonon szerettük volna közölni veled.-szólalt meg apu.
-És mi ez a fontos dolog, amiért képesek voltatok otthagyni a munkátokat?
-Mennyünk beljebb, együnk valamit és majd ott megbeszéljük.-terelt beljebb any.
-Jó napot Mr. Swan, Mrs. Swan! A csomagjaikat felviszem az emeletre.-sietett oda Emili.(a másik dadám)
Apa és anya gyors elvégezte a szükséges feladataikat. Gyors telefon ezzel a céggel, időpont egyeztetések, felhívni ezt azt, e-mail ennek a cégnek, meg annak a cégnek. Én meg ültem kint az előszobában és néztem ahogy futkároznak össze-vissza. Nem is értettem miről beszélne, de jobbnak is tartottam. Az órára néztem, fél 11volt. Lassan indulnom kéne.
-Anya, apa, most el kell mennem, találkozok valakivel, ha hazajöttem majd megbeszéljük azt a "fontos" dolgot. -csináltam a kezemmel a macskakörmöt..-De én most megyek, sziasztok!
Mind ketten csak biccentettek, szokásos.. a munka fontosabb,mint a gyerekük. Már megszoktam. Még jó, hogy csak 15 percre van a park, nem siettem kényelmesen sétáltam. Kellemesen sütött a nap, a nyári szellő melegen fúj, néha néha belekapott a hajamba. 11 előtt három perccel már a parkban volta. Harryt még sehol sem láttam, leültem arra a padra ahol tegnap megismertem. 5 perccel később már kezdtem kételkedni, hogy egyáltalán eljön-e?! Mikor hirtelen valaki befogta a szememet.
-Na ki vagyok?-kérdezte fura hangon.
-Ő, nem is tudom?!-mosolyogtam.-Harry?
-Találta!-majd megfordított, nyomott két puszit, és megölelt. Olyan jó volt végre látni.
-Szia, jó újra látni!-mondtam.
-Téged is öröm végre látni!-mosolygott.-Akkor merre mennyünk, én még nem vagyok éhes, nemrég reggeliztem, szóval mit szólsz egy fagyihoz?-kérdezte aranyosan.
-Gondolat olvasó vagy! A fagyi tökéletes lesz.
-És merre van valami jó kis fagyizó. Mert még nem nagyon vagyok itt jártas.
-Én viszont tudok egy isteni helyet! Egy kis eldugott utcában. Ha az megfelel?-kérdeztem.
-Tökéletes, legalább a rajongók sem üldöznek.-nevetett.
-Ja, igen, láttam egy-két durvább rajongót. Mit nem képesek megtenni csak egy érintésért is..-nevettem.
-Ó, hogy te utánam kutakodtál?! Tudtam hogy te is rajongó vagy.-nevetett.
-Nem, dehogy, csak gondoltam utánad nézek, mégis kivel állok szembe. Tudod sosem lehet tudni.-viccelődtem.
-És megbizonyosodtál, hogy nem vagyok rossz fiú?-még jobban nevetett.
-Teljes mértékben!-mosolyogtam.
Befordultunk a kis fagyizóba. Én egy vanilia-epres kelyhet, Harry pedig egy csoki-vanilia kelyhet kért. 
-Tiszta csokis a szád.-nevettem.-Várj letörlöm.
Odamentem, és egy szalvétával letöröltem a pofijáról. Mint egy kisbaba. Amikor hirtelen a semmiből, olyan 10-15 fotós termett előttünk, és össze-vissza kattintgattak.
-Gyere gyprsan!-súgta Harry. A pénzt gyors lerakta az asztalra, majd megfogta a kezem, és futni kezdtünk.  Leintett egy taxit, lediktált egy címet, gondolom a saját címét. 
-Nagyon sajnálom, hogy így ért véget a fagyizás.-mondta elég szomorúan.
-Igazán nincs semmi baj, nem te tehetsz róla. Gondolhattam volna, hogy így is úgy is megtalálnak.-nyomtam egy puszit az arcára.
Erre elkezdett mosolyogni, és ő is nyomott egy puszit az arcomra. Kicsit elpirultam, de örültem neki, nagyon is. 15 perc múlva megállt a taxi, Harry kifizette az utat, majd a bejárat felé vezetett.
-Á szóval ez a híres one direction ház! Nagyon szép, igazán. Ó nem hiszem el ez most tényleg velem történik meg, egy valóra vált álom, találkozok a one directionnal, én vagyok a legnagyobb rajongótok. ÚÚÚÚ- röhögtem.
-Csak ne sikítozz!-röhögött.
-Nyugi csak viccelődtem!-löktem oldalba!-És a fiúk itthon vannak?
-Szerintem csak Zayn és Niall! A többiek a csajukkal találkoznak.-Izgulsz?-röhögött.
-Mégis miért izgulnék?-csodálkoztam.- Csak nem esznek meg!-röhögtem.
-Hát Niallnél sosem lehet tudni.-röhögött. Nem értettem mire gondol, azért elmosolyodtam.
Kinyitotta az ajtót, és két szempárral találtam magam szembe. 
-Sziasztok srácok! Ő itt Tara, Tara Swan.-mondta mosolyogva.
-Szia Tara!-mondták egyszerre.
-Sziasztok!-mosolyogtam. Örülök, hogy végre megismerhetlek titeket. Bocsi, hogy csak úgy bejelentés nlkül idejöttem, csak letámadtak a fotósok.-magyaráztam.
-Ó, semmi baj, Harry írt egy sms-t nem gond ha itt vagy, Harry már sokat mesélt rólad, ebben az egy napban csak te voltál a téma.- mondta Zayn.
-Igazán?-néztem kérdően Harryre.
Kicsit zavarba jött. 
-Igen, igaz. Sokat meséltem nekik rólad, remélem nem haragszol.-mosolygott. Majd oldalba bökte őket, gondolom ezt azért, mert nem igazán kellett volna elmondani nekem.
-Kérsz valamit enni?-kérdezte Harry.
-Inkább csak egy narancslevet.-mosolyogtam.
-Rendben, máris hozom.
Aztán eltűnt a konyhában. Gondoltam addig körülnézek. Két emeletes ház volt, hogy mind az öt fiú kényelmesen elférjen. A földszinten egy hatalmas nappali, egy még nagyobb kanapé, egy hatalmas tv, és rengetek film. Gondolom esténként itt szoktak filmet nézni. Találtam két fürdőszobát is. Minden olyan szépen be volt rendezve, aztán ez első szinten, három hálószoba. Az egyik Zayn nevet viselte, a másik pedig Liam-et. És egy vendégszoba is volt a folyosó végén. A második emeleten először Louis szobája mellette egy hatalmas fürdőszoba, vele szembe Niall-é, és a fürdő mellett pedig, amit kerestem, Harry szobája. Benyitottam, és hatalmas kupi fogadott, mit is gondoltam, hisz egy 18 éves fiú lakik itt. Középen egy hatalmas ágy, vele szembe egy még nagyobb tükör. Az  ágy két oldalán fehér éjjeliszekrény, rajta egy kép amin Harry és Louis volt. A polcon egy-két könyv, de annál több CD. Zajt hallottam magam mögül, Harry jött be a szobába egy narancslével a kezében.
-Na hogy tetszik a szobám?-kérdezte. 
-Nagyon tetszik, bár kicsit kupis.-nevettem.
-Tessék a narancsod.-oda adta a kezembe.
-Köszönöm.
-Nincs kedved megnézni egy filmet?-kérdezte.
-De nagyon is van. Választhatok?
-Háát, bízok az ízlésedben, szóval igen.-mosolygott. 
Lementünk a nappaliba, odamentem a filmekhez, és kiválasztottam egy vígjátékot.
-Ezt már láttad? Úgy hallottam elég jó.-kérdeztem
-Nem még nem láttam, akkor legyen ez.
Berakta a filmet, és gyors elszaladt popcornért, addig lehuppant mellém a két srác is.
-Tudod nagyon bejössz neki Tara.-mondta teljesen őszintén Niall, egy hatalmas szendviccsel a kezében.
-Igazán?-meglepődtem.
-Ennyi mindent még sosem tett meg egy lányért sem, és állandóan te vagy a témája.-mondta Zayn.
-Ügye neked is tetszik?-kérdezte Niall.
-Hát figyelj 2 napja ismerem, de eléggé megkedveltem.-mosolyogtam.
-Kit kedveltél meg?-jött vissza Harry.
-Hát a fiúkat.-végülis igaz. 
-Igen így van.-mondta Zayn és Niall egyszerre, majd rám kacsintottak. Kedves volt tőlük.
Végül is a Ted-et néztük meg, egy két rész kifejezetten nagyon vicces volt, annyit nevettem a fiúkkal. Nagyon megkedveltem őket, tényleg nagyon rendesek, és nincsenek elszállva maguktól, nem beképzeltek. Nem szálltak el maguktól, olyanok mint egy rendes 18-19 éves srác.
-Fiúk nekem lassan mennem kéne, már 4 óra.
-Rendben kikísérlek.-állt fel Harry.
-Örülök, hogy megismertelek titeket srácok.-majd egyesével megöleltem őket. Niallnél már a harmadik szendvicse volt, már értem miért mondta Harry, hogy nála sosem lehet tudni. Zayn még egy puszit is nyomott.
-Remélem hamarosan látjuk egymást megint.-mondták egyszerre.
-Én is remélem, akkor sziasztok.-köszöntem el.
-Szia Tara!-megint egyszerre.
Felvettem a cipőmet, Harry kinyitotta az ajtót, mint egy igazi úriember. Talán tényleg igazuk van a srácoknak, és tényleg tetszem neki. 
-Hívok egy taxit neked jó?-kérdezte.
-Köszönöm szépen.-mosolyogtam.
A taxi 15 perc múlva már ott is volt, elköszöntem Harrytől, két puszi egy nagy ölelés.
-Még látjuk egymást.-suttogta.
-Nagyon remélem.-suttogtam vissza.
Beszálltam a kocsiba, visszaintegettem Harrynek, lediktáltam a címet, és már indultunk is. 25 perc múlva a házunk előtt voltunk, fizetni akartam, de a taxis mondta, hogy már rendezve van a számla. Harry mindenre gondolt. Beléptem az ajtón, ledobtam a cipőm, és elindultam a konyha felé, hisz ma csak popcornt, ettem és a reggelimet. Elővettem egy tálat, és beleöntöttem egy kis müzlit, meg tejet. Épp indultam fel a szobámba mikor anya utána szólt.
-Végre, hogy hazaértél Tara, gyere beszélnünk kell.
El is felejtettem azt  a "fontos" dolgot amiről beszélni akartak velem.
-Rendben megyek.-mondtam.
-Ülj le!-utasított apu.-Szóval azt szerettük volna mondani, hogy anyád és én ...

a tovább fejleményeket a következő részben tudjátok meg. xx

addig is komizzatok xx

smile